Fogarasi György: Sok van mi szörnyű

Prométheusz alakja a görög mitológiában szorosan összefügg a görögség emberképével, amennyiben az ember fogalmának meghatározó eleme éppen az a képesség, amely Prométheusz tilalmas tette nyomán kerül az emberi faj birtokába: a technika mint feltalálás, mint a természet élettelen és élő erői fölötti hatalomgyakorlás, avagy mint nem-genetikai alapú örökítés. Ez a képesség azonban meglehetősen eltérő megvilágításba helyeződik az antik és a modern ábrázolásokban, amint azt jól mutatja Aiszkhülosz és Percy Shelley drámáinak címbeli eltérése: a leláncolt illetve a megszabadított Prométheusz előtérbe állítása. Ami a romantikát illeti, a forradalmi Prométheusz-kultusz mellett tanúi vagyunk e kultusz (ön)kritikájának is, ahogy az Mary Shelley Frankensteinjében megjelenik. Az előadás ezt az ellentmondásokkal teli romantikus Prométheusz-képet igyekszik körvonalazni. 

Az előadás 2017. február 21-én kedden 17 órától lesz Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának 3. emeletén a 7-es teremben (a Történeti Intézet folyosóján).

Az előadás témájából való fölkészüléshez ajánlott olvasmányok:
Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz
Johann Wolfgang Goethe: Prométheusz
George Byron: Prométheusz
Percy Bysshe Shelley: A megszabadított Prométheusz
Mary Shelley: Frankenstein, avagy a modern Prométheusz

Az előadás időtartama 45 perc. Az Az Ókortudományi Társaság Szegedi Tagozata, az SZTE BTK Klasszika-Filológia és Neolatin Tanszéke és az Eötvös Loránd Kollégium Quadrivium Műhelye előadásai nyilvánosak, nemcsak az egyetemi polgárokat várjuk, hanem minden kedves érdeklődőt. Az előadás facebook-eseménye az alábbi linken található: 

https://www.facebook.com/events/1051891868271279/

(Az esemény képe: Theodoor Rombouts (1597–1637): Prometheus)

Share This: