Antik örökség (neolatin tanulmányok) specializáció

Antik örökség (neolatin tanulmányok) specializáció

 

A neolatin irodalom kutatása egy aránylag fiatal, csak pár évtizede intézményesült tudományterület. Célja és feladata azon, mind műfajilag rendkívül sokrétű, mind terjedelmét tekintve is roppant tiszteletet parancsoló irodalom vizsgálata, mely Európa szerte latin nyelven keletkezett a 14-18. században. Ezen szövegek vizsgálatát az egyes nemzeti nyelvekre szakosodó irodalomtörténészek nem tekintik feladatuknak, holott enélkül az a sajátos helyzet áll/állhat elő, hogy a reneszánsz és a korai újkor, vagy épp a barokk időszak szerzői, életművei „féloldalasak” maradnak, hiszen adott esetben kétnyelvű szerzők latin szövegei kiesnek az irodalmi kánonból.

Éppen a vizsgált korszakok és művek jellegéből fakadóan a neolatin irodalom kutatása messzemenően interdiszciplináris feladat, mely az adott szövegtől vagy szerzőtől függően más és más nemzeti nyelvű irodalmak kutatásával érintkezik, illetve a kutatónak tekintettel kell lennie az adott korszak történelmi, művészettörténeti, filozófiai vagy épp teológiai jelenségeit vizsgáló szakmák eredményeire is. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Klasszika-Filológiai és Neolatin Tanszéke az egyetlen műhely Magyarországon, ahol ezt a komplex tudást igénylő és Nyugat-Európában is egyre jelentősebb tudományág alapjait rendszerezett körülmények között tanulhatják hallgatók, három egymásra épülő, de külön-külön is felvehető képzési szakaszban. 

A Klasszika-Filológiai és Neolatin Tanszéken működő Neolatin szakirány (minor szak) két képzési ágban is várja hallgatók jelentkezését. A képzésre jelentkezhetnek mind az Ókori Nyelvek és Kultúrák BA („Latin szak”) főszakos hallgatói, mind pedig más főszakok, akár latin előképzettséggel még nem rendelkező hallgatói is.

Éppen a két eltérő csoport miatt a képzés részben eltérő karakterű. Az ún. Alapozó szakasz a nem latinosok számára intenzív nyelvi alapozó képzést jelent, ahol heti 6 órában tanulnak a hallgatók latinul, majd megszerzett tudásukat a képzés négy féléve alatt 1-1 latin nyelvtan óra keretében fejlesztik tovább. Latin szakosok számára ezek helyett más tanszékek kurzuskínálatából állítunk össze a neolatin határterületeihez illeszkedő órákat (régi magyar irodalom, magyar és egyetemes történelem, művészettörténet, filozófiatörténet, stb.)

A Törzsképzési szakasz összesen 34 kreditnyi kurzusa részben a hallgatók nyelvi, részben irodalmi képzését szolgálja. Négy félév alatt összesen 5 szövegolvasás óra biztosítja, hogy a hallgatóság megismerkedjen a neolatin irodalomban használt latin nyelv sajátosságaival, főképp a magyarországi latinságban honos speciális kifejezésekkel. Az irodalomtörténet szemináriumok pedig a reneszánsz és kora újkor (14-18. század) legjelesebb magyar és európai latin nyelvű szerzőivel ismertetik meg az olvasót. Alapvetően olyan emblematikus figurákkal, mint Petrarca, Erasmus, Morus Tamás, Janus Pannonius, Vitéz János, Galeotto Marzio, Bonfini, Istvánffy, Oláh Miklós, Verancsics, stb. A feldolgozást megkönnyíti, hogy a fenti szerzők számos műve már magyarul is olvasható, így az irodalomtörténet órák nem nyelvi, hanem valódi irodalmi feldolgozást ígérnek ezen szerzők kapcsán. A képzést a filológia és a paleográfia alapjaiba bevezető kurzusok teszik teljessé.

A képzést sikerrel abszolváló hallgatók tanulmányaikat a Klasszika-Filológia MA Antik örökség szakirányán folytathatják.


Jelentkezés:

Jelentkezni általában a tavaszi félév elején, a karon hirdetett szakosodási időszakban lehet.