Klasszika-filológia mesterszak

Antik örökség (neolatin tanulmányok) szakirány

 

A neolatin irodalom kutatása egy aránylag fiatal, csak pár évtizede intézményesült tudományterület. Célja és feladata azon mind műfajilag rendkívül sokrétű és terjedelmét tekintve is roppant tiszteletet parancsoló irodalom vizsgálata, mely Európa szerte latin nyelven keletkezett a 14-18. században. Ezen szövegek vizsgálatát az egyes nemzeti nyelvekre szakosodó irodalomtörténészek nem tekintik feladatuknak, holott enélkül az a sajátos helyzet áll/állhat elő, hogy a reneszánsz és a korai újkor, vagy épp a barokk időszak szerzői életművei „féloldalasak” maradnak, hiszen adott esetben kétnyelvű szerzők latin szövegei kiesnek az irodalmi kánonból.

Éppen a vizsgált korszakok és művek jellegéből fakadóan a neolatin irodalom kutatása messzemenően interdiszciplináris feladat, mely az adott szövegtől vagy szerzőtől függően más és más nemzeti nyelvű irodalmak kutatásával érintkezik, illetve a kutatónak tekintettel kell lennie az adott korszak történelmi, művészettörténeti, filozófiai vagy épp teológiai jelenségeit vizsgáló szakmák eredményeire is. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Klasszika-Filológiai és Neolatin Tanszéke az egyetlen műhely Magyarországon, ahol ezt a komplex tudást igénylő és Nyugat-Európában is egyre jelentősebb tudományág alapjait rendszerezett körülmények között tanulhatják hallgatók, három egymásra épülő, de külön-külön is felvehető képzési szakaszban. 

A Klasszika-Filológiai és Neolatin Tanszéken működő Antik örökség szakirány természetes folytatása a BA Neolatin szakirányának, de annak elvégzése nélkül is felvehető. A stabil latin nyelvismeret ugyanakkor alapkövetelmény.

A képzés a Klasszika-Filológia diszciplináris MA egyik szakirányaként működik. A hallgatók a közös, alapvetően klasszikus latinságra fókuszáló törzsképzési szakasz mellett 40 kredit értékben hallgatnak a neolatin tudományterülethez tartozó kurzusokat. A fontosabb irodalomtörténeti kérdésekkel (fontosabb műfajok, szerzők, a magyar és európai neolatin irodalom kapcsolódási pontjai) elméleti órák (előadások) keretében ismerkednek meg a hallgatók. Nyelvi (tovább)képzésükről félévente egy kötelező szövegolvasás óra gondoskodik. Mivel a célszövegek sokszor kéziratosak, így elengedhetetlen, hogy a hallgatók beható paleográfiai ismereteket szerezzenek. Ennek érdekében minden félévben kötelező ilyen tárgyakból is krediteket szerezniük. Az egyes részkérdésekben való elmélyülést, TDK-ra vagy PhD felvételire való felkészülést, az önálló tudományos munka alapjainak elsajátítását pedig szakszemináriumok segítik, melynek témái, köszönhetően a kis létszámú képzésnek, minden esetben igazodhatnak a hallgatók valós igényeihez.

Támogatjuk hallgatóink magyar és nemzetközi konferenciákon, szakmai megméretéseken  (pl. OTDK, SEC, Fikon, SUC, stb.) való részvételét és tanszéki vagy társintézeti kiadványokban, adott esetben komoly szakfolyóiratokban is igyekszünk őket publikációs lehetőséghez juttatni.

Az MA képzés elsődleges célja ugyan vitán felül a hallgatók felkészítése a tanszék doktori programjában való sikeres részvételre, de az itt megszerzett tudás és diploma jól hasznosítható közgyűjteményekben (levéltár, könyvtár, múzeum) vagy egyéb, a magyar kultúrával összefüggő művelődéstörténeti ismereteket igénylő pályán.


Jelentkezés:

A hivatalos szakirányfelvételre csak a beiratkozást követően, az őszi szemeszterben kerül sor, de a leendő hallgatók szakirány választási szándékát már a felvételin is figyelembe vesszük.