(1856–1945)
1921 és 1927 között professzor és intézetvezető a BTK-n
A BTK dékánja 1921 és 1922 között, a Ferenc József Tudományegyetem rektora 1924 és 1925 között
A szatmárnémeti születésű Csengery János a Debreceni Református Kollégiumban tett érettségi vizsgát követően a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán folytatta egyetemi tanulmányait magyar-latin-görög szakon. 1879-ben szerzett középiskolai tanári oklevelet, egy évvel később pedig egyetemi doktori vizsgát tett. Eleinte vidéki és budapesti középiskolákban tanított, majd 1891-ben magántanári képesítést szerzett a Budapesti Tudományegyetemen. 1896-tól a kolozsvári egyetem, majd 1921–1927 között a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Klasszika-Filológiai Tanszékét vezette – utóbbit már az Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjaként.
Ő volt a Szegedre költöző Ferenc József Tudományegyetem bölcsészkarának első dékánja az 1921/22-es tanévben, majd az 1924/25-ös tanévre a szegedi egyetem rektorának választották, a következő esztendőben pedig prorektori funkciót töltött be. Irodalmi, művészeti és zenei műveltségét a színház tanácsadójaként kamatoztatta, és szerkesztőként részt vett a Szegedi Újság munkálataiban is. Számos műfordítást készített, s e munkáját 1927-es nyugalomba vonulását követően is folytatta: Pindaros-fordítása 1929-ben, A görög líra gyöngyei című antológiája 1933-ban jelent meg, utóbbi Szegeden.
